Hogyan igazolom az egy tonna acélra jutó CO2-kibocsátást?

A CBAM már számít, a termékpaszport még nem

A CO₂-kibocsátás tonnánkénti bemutatása két külön sávon keresztül történik, és hogy melyik sáv alkalmazandó, attól függ, hogy mi történik az acéllal. Aki vasat vagy acélt importál az EU-n kívüli országból, az szén határcorrectie-mechanizmussal (CBAM, az (EU) 2023/956 rendelet) lesz dolga: ebben már kötelezettség szerepel a beágyazott emissziók tonnánkénti kiszámítására és jelentésére, az adott rendeletben szereplő módszer szerint. Aki az EU-n belül kereskedik vagy feldolgozza az acélt, és később digitális termékpaszportot kell biztosítania az ESPR-ben, az egy másik módszerre vár: az magára a termékpaszportra vonatkozik, amelyet termékcsoportonként még delegált intézkedéssel kell meghatározni (az (EU) 2024/1781 rendelet 39. cikke). Ezért nincs olyan közös számítási módszer, amely mindkét célra egyszerre működne — a CBAM-számítás nem feltétlenül alkalmas vagy elegendő a termékpaszporthoz, és fordítva.

Kire vonatkozik ez, és kire nem

A CBAM az importőrt érinti: aki vasat, acélt vagy bizonyos szállított termékeket az EU-n kívülről az Unióba hoz be, az az a személy, aki a beágyazott emissziók jelentési kötelezettségét viseli. A rendelet erre az importműveletre irányul, nem az EU-n belül már gyártott vagy az EU-n belül az Unión kívülről való határátlépés nélkül tulajdonjogot váltó acélra. Az EU-n belül vásárló acélkereskedők, fémmegmunkálók és építési vállalkozások számára a CBAM ezért általában nem a saját beszerzésük releváns keretszabálya — kivéve, ha maguk az importőrök.

Az ESPR szerinti digitális termékpaszport másként működik: ez a paszport magára a termékre vonatkozik, függetlenül attól, hogy hol gyártották, és az a célja, hogy az adatokat a termék élettartama alatt többek között a környezetvédelmi teljesítményről az egész lánc számára — gyártó, kereskedő, feldolgozó és végső felhasználó — elérhetővé tegyék. Hogy a tonnánkénti CO₂-kibocsátást kötelezően belefoglalják-e, és mely számítási módszer szerint, még nincs meghatározva; ez csak a vas és acél termékcsoportra vonatkozó delegált intézkedésből fog következni.

A CBAM már fut, a paszportra vonatkozó módszer még nem

A CBAM esetében a beágyazott emissziók kiszámításának és jelentésének kötelezettségé már magából a rendeletből következik; a pontos számítási szabályok ebben meg vannak dolgozva. A vas és acél digitális termékpaszportja esetében az ESPR-ben más a helyzet: a 39. cikk meghatározza, hogy a test-, mérési és számítási módszereket termékcsoportonként kell megállapítani, és a vas és acél esetében a delegált intézkedés még nem létezik. Amíg ez az intézkedés nem jelenik meg, a paszporthoz nincs előírt módszer a CO₂ tonnánkénti bemutatására — amely nem azt jelenti, hogy nem lehet semmit tenni, hanem azt, hogy a paszporthoz kötelező, harmonizált módszer hiányzik. Amint az intézkedés megjelenik, az e platform dátuma és tartalma frissítésre kerül.

Hogyan történik ez a gyakorlatban

Aki az EU-n kívülről való vas- vagy acélimporttal van dolga, először a CBAM-rendeletre néz: ebben az szerepel, mely árucímek tartoznak a szabályozás alá, és mely számítási módszert kell követni a beágyazott emissziók tekintetében. Ez az a sáv, ahol már konkrét kötelezettségek vannak.

Aki acélt kereskedik vagy dolgoz fel az EU-n belül, és készül a digitális termékazonosítóra, célszerű, ha előzetesen leltárt készít arról, hogy mely CO₂-adatok állnak már rendelkezésre — például a gyártótól, meglévő környezeti nyilatkozatok révén, vagy CBAM-adatok formájában, ha azok már rendelkezésre állnak az importált acél miatt. Ezek az adatok később alapként szolgálhatnak, még ha a termékazonosító végleges számítási módszere nem is rögzített. Nincs értelme most már egy módszert véglegesnek nyilvánítani, mert a delegált aktus a módszert olyan módon rögzítheti, amely eltér a jelenleg szokásostól. Azonban van értelme az adott adatokat rendszerezetten nyilvántartani, hogy azok a módszer közzétételét követően gyorsan átalakíthatók legyenek arra, amit a termékazonosító igényel.

Az alap: a CBAM-rendelet és az ESPR 39. cikkelye

Az importált vas- és acélok egy tonnájára vonatkozó beágyazott kibocsátások kiszámítására vonatkozó kötelezettség a (EU) 2023/956 rendeletből, a szénhatár-korrekciós mechanizmusból adódik. A termékenként egy teszt-, mérési és számítási módszer megállapítására vonatkozó kötelezettség a (EU) 2024/1781 rendelet (ESPR) 39. cikkéből adódik. Vas- és acél esetén ezt utóbbi módszert még nem tették közzé; a CBAM-módszer viszont már szerepel a rendeletben.

Aki most már CO₂-jelentéskészítéssel foglalkozik az acél terén az importon keresztül, a CBAM-rendeletet tekinti az érvényes számítási szabályokért. Aki készül a digitális termékazonosítóra, nyilvántartja az adott CO₂-adatokat áttekinthetően, és várja a delegált aktus megjelenését — ezt az oldalt frissítjük, amint az rendelkezésre áll.

Ez miből támasztódik alá

A rendelet maga az EUR-Lex oldalon található. Minden állítás mellett hivatkozunk; nem kell nekünk hinni.

Mit kell konkréten tennie

A CO₂-kibocsátás tonnánként az egyik szám, amellyel a fémkereskedésben működő vállalkozók a leggyakrabban szembesülnek: mindenki tudja, hogy ez a szám egykor az állomány állandó részévé válik, de az ehhez tartozó számítási módszer még nem rögzített. Az azonban, ami tartalmilag már megtörténik, az a CBAM: az EU-n kívüli országokból származó acél behozatala esetén a tonnánként kibocsátott CO₂ már lekérésre és kiszámításra kerül, bár más célra, mint az összetett termékazonosító. Ez a két vonal — most a CBAM, később az állomány — részben párhuzamosan fut, és pontosan itt keletkezik a zavar.

Mit várunk el Öntől

CO₂-adatok szolgáltatása behozatal esetén (CBAM)

Az EU-n kívülről behozott acél esetében a (EU) 2023/956 rendelet (CBAM) alapján a termelés során felszabadult CO₂-kibocsátást jelenteni kell, és idővel pénzügyileg elszámolják. A 10-100 fős vállalat számára, amely acélt importál, ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU-n kívüli szállítóhoz CO₂-adatok sobre a beágyazott kibocsátások, és ezek az adatok szállítmányonként rögzítésre kerülnek. Ez független az összetett termékazonosítótól: a CBAM egy határkereskedelmi eszköz, az összetett termékazonosító pedig egy termékadat-hordozó, amely az acélhoz kötve utazik. Ezért mit jelent a CBAM az acél behozatalára egy külön kérdés, amely ugyanakkor az alapul szolgáló azonos számokra vonatkozik.

Egy számítási módszert követni, amint az rögzítésre kerül

Az összetett termékazonosító esetében az ESPR (az (EU) 2024/1781 rendelet) 39. cikkének alapján az olyan értékek, mint a tonnánként kibocsátott CO₂, a Európai Bizottság által termékkategóriánként megállapított teszt-, mérési vagy számítási módszer szerint kerülnek meghatározásra. Az acél számára ez a módszer még nem létezik. Ez nem azt jelenti, hogy nincs mit tenni: ez azt jelenti, hogy egy vállalat helyesen cselekedhet, ha már most tudja, mely adatok alkotják az ilyen számítás alapját, hogy azokat később ne kelljen visszaszerzni. Gondoljunk arra, hogy az acélhulladék aránya, a kemencetípus, az energia eredete. Aki már most az acélhulladék arányát a olvasztásban rögzíti, később már az számítási munka fontos részét végzi, mivel az acélhulladék aránya a legtöbb ismert CO₂-módszertan kulcsváltozója az acél számára.

Megkülönböztetést tenni az 1., 2. és 3. scope között

Rögzített módszer nélkül is praktikus értékkel bír megkülönböztetni a saját termelési folyamat kibocsátása (1. és 2. scope) és a már vásárolt acélban vagy ércben található kibocsátás (3. scope) között. Az olyan félkész termékek esetében, amelyeket tovább feldolgoznak, főleg az a kérdés számít, hogy mennyi CO₂-terhelés van már a vásárolt anyagban. Ez összhangban van azzal a kérdéssel, hogy az érc eredete rögzítésre kerül-e az összetett termékazonosítóban, mivel az alapanyag eredete gyakran meghatározó az CO₂-profil szempontjából — a nagykemencés eljárásból származó érc másképp épül fel, mint az acélhulladék elektromos kemencékben.

Az adatokat a forráshoz visszavezethető formában tartsa meg

Függetlenül attól, hogy milyen számítási módszert választanak, az alapul szolgáló számokat igazolhatóan valahonnan származniuk kell: egy energiaszámláról, egy folyamatnyilvántartásból, egy szállítói nyilatkozatból. Egy CO₂-szám, amely nem vezethető vissza forrásra, gyakorlatban nem hordható, amint egy ügyfél vagy hatóság megkérdezi.

Hol mennek félre a gyakorlatban

Néhány olyan helyzet vissza, amely az ezzel a témával foglalkozó vállalatoknál jelentkezik:

A CBAM-számok összetévesztésre kerülnek az összetett termékazonosító számaival. Egy importőr azt gondolja, hogy a CBAM-hez készített CO₂-nyilatkozat automatikusan érvényes az összetett termékazonosítóra is. A két előírás hatálya és célja eltér, valamint az összetett termékazonosító számítási módszere még nem rögzített — a CBAM-szám egyenes átvétele később helytelen becslést eredményezhet.
A teljes éves termelésre vonatkozó átlagos szám helyett átlagos szám kerül felhasználásra szállítmányonként vagy batchonként. Az éves termelésre vonatkozó átlagos CO₂-érték keveset mond egy adott tekercsről vagy acélrúdról, míg az összetett termékazonosító később pontosan termékenként vagy batchonként várja az adatokat.
Az acélhulladék aránya nem kerül külön regisztrálásra. Mivel a schrót nagy hatással van a CO₂-kibocsátásra tonnánként, a schrótarányzat hiányzó vagy pontatlan nyilvántartása az egyik leggyakoribb hézag a dosszié-ban.
Az EU-n kívüli szállítók nem nyújtanak alaptöbbi adatot. Az importnál néha csak egy végső szám érkezik alátámasztás nélkül. Amint ezt a számot ellenőrzik, nincs semmi, amire visszatérhetne.
Arra várnak, hogy előbb meglegyenek a módszer, majd rögzítsenek valamit. Mivel a delegált jogszabály még nem jelent meg, egyes vállalatok halasztanak minden nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy az előzetes alapadatok hiányoznak, amint a módszer majd hatályba lép.

Mit lehet rögzíteni

Az egy szállítmányonként a CBAM-hez megadott CO₂-adatok áttekintése, valamint a szállító alapvető forrása.
A schrótarány nyilvántartása olvadásonként vagy tételenként, a az ömledékben szereplő hulladék aránya.
Egy dosszié szállítónként a termelési folyamat típusáról (nagykokuszkemence, elektrokemence) és ha ismert, az energiaforrásról.
Számlák vagy az energiafogyasztás nyilvántartása termelési vonalanként, a jövőbeni számítás alátámasztásaképpen.
Megjegyzés minden tételhez az alapanyag származásáról, összhangban a a vasércről.
A termelési folyamat vagy energiaforrás módosításaainak naplója, hogy a CO₂-számok utólag a megfelelő időszakhoz csatolhatók legyenek.

Amint az Európai Bizottság az ESPR 39. cikke szerinti acélra vonatkozó delegált jogszabályt közzéteszi, a számítási módszer és a kötelezővé válás dátuma itt követke-zik.

Ez nem jogi tanács. Ez az oldal általános tájékoztatást nyújt a rendeletről, amelyre ez a platform vonatkozik. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Ha kétségei vannak saját helyzetét illetően, konzultáljon egy jogásszal vagy az illetékes felügyeleti szervvel.

Mesterséges intelligenciával írva a fenti forrásokra hivatkozva, ember által ellenőrizve 2026-08-22-én. Valami nem stimmel? Jelezze — a korrekciók elsőbbséget élveznek.